Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy Magyarországon pontosan hol tartunk a digitalizáció kapcsán. Mikor lesz 4-ik ipari forradalom? Lesz-e egyáltalán?

A digitalizáció nem a jövő, hanem a jelen, és ez a forradalom jelenleg is tart. Amit láthatunk, hogy az információ terjedésében, emberi kapcsolattartásban, szórakoztatásban, médiában a pénzügyi területen és a szolgáltatások kapcsán van nagyon nagy jelentősége. 

A pénzügyi szektorban, szolgáltatói területeken és a médiában jelentős fejlesztések figyelhetőek meg az utóbbi fél évben. Média területén nagyon előremutató az RTL Klub legutóbbi fejlesztése például. A banki szektorban is megfigyelhető, hogy egyre több intézet nyit a digitális megoldások felé. Az általam felsorolt területek egyébként eleve virtuális területek, így a digitalizáció gyorsan változtatásra késztette a piac legnagyobb szereplőit, és úgy gondolom, hogy aki most nem lépett be a fejlesztésbe, ők jelentős hátrányra tettek szert. Ami viszont tisztán látszik, hogy a digitalizáció sokkal lassabban halad számon más, de számunkra nagyon fontos területeken. 

A mezőgazdaság, egészségügy, politika, szállítmányozás és még számtalan terület, ami nagyon távol van attól, hogy digitalizált folyamatik legyen, önmagukat fejlesszék vagy menedzseljék, illetve ahol lehet automatizáljanak.

A folyamatot viszont nehezíti, hogy a digitális fejlettség szinte Magyarországon még mindig nagyon alacsony. Az Európai Bizottság által készített Digital Progress Report szerint Magyarország a 28 uniós ország között a 21. helyen szerepel. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a fejlődés üteme is meglehetősen lassú. Viszont én abban hiszek, hogy a digitalizáció szempontjából kritikus időket élünk, aki most lemarad, az örökre kimarad, és később már nem tud bekapcsolódni. 

Ideje tehát észbe kapni, és a negatív, elzárkózó megközelítést le kell váltania egy új értelmes digitalizáció haladását elősegítő, támogató személetnek.