Repterek: becsekkolt a digitalizáció
Egyre több repülőtér alakítja át működését köszönhetően a technológiai forradalomnak. Azok a repterek, ahol a digitalizáció élen jár ott már robotokat használnak vagy kiterjesztett valóság segít az utasoknak a tájékozódásban, és már vizsgálják a blokklánc alkalmazásának lehetőségeit, és egyre több üzemeltető nyit a startupok felé, hiszen tőlük várják az innovatív megoldásokat, amit később beépíthetnek a napi működésükbe.
Fő cél tehát a reptereken a hatékonyság növelése, reptéri élmény erősítése. Köszönhetően a digitalizációnak.
A repülőterek világviszonylatban tavaly közel 4 milliárd utast szolgáltak ki, akiknek 97 százaléka egy mobil eszközt is magával vitt. A mobilitásban új bevételi forrásokat látnak az üzemeltetők. Ezt felismerte az egyik cég, amely wifi hálózatra csatlakozók kereséseit elemezve segíti az üzleteket abban, hogy helyalapú releváns ajánlatokat küldjön a gépre várakozó utasoknak.
A mobiladatokkal dolgozik a "Live Airport" rendszer is, amely egy irányítópulton jeleníti meg a repülőtér teljes működtetését. Az adatok bekötésével többek között megjelenik, hogy hányan igyekeznek a reptérre bizonyos autómegosztó (car sharing) alkalmazás segítségével, így egyszerűbbé tehető a parkolás, és előre fel tudnak készülni a kialakuló tumultusra az utascsatornákon belül. Valós időben kivethető az is, hogy merre megy a tömeg a terminálokon, hogy milyen hatékonyak a helyi kampányok, és milyen hatása lehet egy esetleges járatkésésnek. ez a felület segíti a belső működést és a logisztikát is. Például: a földi kiszolgálók egyik targoncájában merülőben van az akkumulátor, így az irányítók gyorsan utasítást tudnak adni a közeli karbantartó személyzetnek, és ha szükséges a nála lévő okos eszközre küldhetik a cserénél előírt protokoll leírását is. A mesterséges intelligenciával ellátott okos eszközök a teheráruk kezelésénél is nagy szerepet kapnak. Például a konténerek gyorsabb kezelését, ellenőrzését teszik lehetővé.
A fenti példák széleskörű elterjedésére még pár évet biztosan várni kell, a legtöbb repülőtér egyelőre az adatok összegyűjtésére és alapszintű üzleti hasznosításokra koncentrál. Viszont látszik, hogy a technológiai fejlődés senkit sem kímél, és ezt az üzemeltetők is felismerték hiszen a tavalyi évben a SITA felmérése szerint több mint 8 milliárd dollár értékben költöttek informatikai fejlesztésekre a repterek.