A smart city olyan település, ahol az internethez kapcsolódó szenzorok, okos mérők, okos közvilágítási lámpák, folyamatosan gyűjtik az adatokat és az informatikai rendszerek elemzik ezeket. Az adatok feldolgozottságát követően javul a helyi infrastruktúra és a különböző szolgáltatások színvonala, ez pedig pozitívan hat az ott lakók életminőségére. 

Az Intel által támogatott tanulmány négy kulcstényező alapján állapította meg a top 20 város sorrendjét: górcső alá vették a mobilitást, az egészségügyet, a közbiztonságot és a termelékenységet.

Az elemzők szerint az intelligens városok akár évi 125 órát képesek "visszaadni" az ott élőknek.

Windsor Holden, a cég kutatási és tanácsadási vezetője kiemelte: az elemzők hajlamosak az adatközpontú világ megteremtésének technikai alapjaira összpontosítani, holott nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, milyen előnyökkel jár a smart city-kben való lét. Az egymással összekapcsolt közösségek, önkormányzati szolgáltatások és folyamatok nagy hatással vannak a lakosság, helyi cégek mindennapjaira.

Szingapúr helyzete, mint a mezőnyben egyedüli városállam, és az ország "Smart Nation" kezdeményezése kiemelkedő lehetőséget biztosít számukra a kapcsolódó fejlesztések végrehajtásában. A felmérés szerint elismerésre méltó, hogy a változások milyen rövid idő alatt következtek be - ebből más városok is tanulhatnak.

Sameer Sharma, az Intel intelligens városok IoT-megoldásainak globális ügyvezetője úgy véli, hogy a városok a gazdasági tevékenység motorjai. Az egész iparág felelőssége, hogy még rugalmasabbá és tanulékonyabbá tegye a települések rendszereit. A várostervezők, a kormányzati tisztviselők, a magánvállalkozások, a gyártók, a szoftverfejlesztők és a startupok közötti partnerségek révén olyan intelligens városi ökoszisztémák alakulhatnak ki, amelynek nemcsak a lakosság életének javításához járulhatnak hozzá, de az ökológiai lábnyomot is csökkenhetik - emelte ki a szakértő.